Szórakozás
Könyvajánló Mit olvassunk?

Ki mit olvas ?

gumimaci

Az jutott, eszembe mikor olvastam, a veszélyben a magyar irodalom, című cikket itt az oldalon, hogy nyitok egy ilyen topikot.

Nem tagadom szeretek olvasni, és néha gondbvan vagyok mit lenne érdemes elolvasni, minden evő vagyok, szeretem a komyoly, a történelmi és a szórakoztató műfajt is.

Ezért, az jutott eszembe, hogy itt csinálhatnánk kedvet egymásnak egyik másik könyv elolvasásához, úgy hogy aki úgy érzi olyan könyvet olvas, amit érdemes lenne másnak is elolvasni, az itt pár szóban bemutathatná adott könyvet, mi több lehetne róla akár vitázni is!

remélem sokan csatlakoznak ehez, ezzel is bizonyítva, hogy nincs minden veszve, ami az irodalmat és olvasást illeti, és nem csak a magyar irodalomra gondolok!

kezdeném is máris egy könyvel, amine a címe:  A komáromi pontonhíd

az írója: Csernok Attila, sokat én sem tudok róla, a neve sem volt ismerős, így rákerestem a neten és ezt találtam róla :

"A szerző egy Ludovikát végzett állatorvos őrnagy fiaként 1945 után - az akkoriban előnyösnek aligha nevezhető származása ellenére - gazdasági tanulmányokat végezhetett és a Statisztikai Hivatalban egy évtized alatt osztályvezetői posztig jutott, majd a Gazdasági Bizottság titkárságán, illetve annak vezetőjeként az 1968-ban kezdődött reform kialakításában vehetett részt. 1973-tól a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseként az iparpolitika alakításában jutott számára jelentős szerep. Erről a posztról akkor köszönt le a nyolcvanas évek elején, amikor úgy érezte, nem érthet többé egyet a gazdaságot gúzsba kötő hivatalos pénzpolitikával - így került a Medicor akkor létrehozott brazil leányvállalatához, hogy aztán több mint két évtizeden át irányítsa az önállóvá vált céget. "

forrás: http://www.hirextra.hu/2008/06/01/komaromi-pontonhid/

a könyvet a bátyám adta a kezembe, ill. tőle kaptam szülinapomra.

elkezdtem olvasni még az elején tartok, de máris elkapott a könyv, előszőr azt hittem önéletrajz némi száraz történelemmel, de nem az!

Olyan dolgokról ír, és olyan megvilágításban, hogy magam is meglepődtem, mert egyre inkább érdekelt a dolog és bátran merem mindenkinek javasolni, aki esetleg még ma is a nagy magyarországot síratja vissza, és trianon miatt kesereg, de mindenki másnak, legyen az jobbos/balos, vagy csak egyszerűen szereti a jó és érdekes könyveket!

az eleje, amit eddig sikerült elolvasnom valahol a XIV-XV. századtól kezdi el levezetni, hogyan is jutottunk/juttattuk  el az országot trianonig, mi volt az oka, mi volt a háttérben, és mennyi jogalapunk van ma bárkitől is számonkérni akár mohácsot, akár trianont, és ez mondom még csak az eleje kb 80 oldal.

Nagyon érdekes az okfejtés, mely mentén halad, és engem meg is győzött, mikor a kezembe vettem és elkezdtem olvasni kb 20 oldal után azt gondoltam, na ez sem az én könyvem, de mondtam, ha már kézbe vettem azért, csak tovább olvasom, és bevallom elkapott a gépszíj, egyre jobban izgatott, hova is akar kilyukadni a szerzője, de a könyv enm és csak kizárólag trianonról szól, hanem az egész elfuserált magyar történelemről egészen a rendszerváltásig, ha jól értettem a bevezetőt/fülszöveget!

mivel a szerző igazából eléggé politika semlegesnek tűnik, mert nem kapcsolható egyik oldalhoz sem, annak elenére, hogy anno a 60-as 70 es években a gazdasági bizottságban majd később 73 ban a z MNB elnökhelyettese, ahonnan azért távozik, mert nem ért eget a politika akkori elképzeléseivel, tehát valszeg azt mondhatom eléggé semleges politikai téren, így talán kevésbé elfogult módon ír a magyar történelemről legyen az a múlkor vagy a jelenleg is alakuló történelmünk. A könyvet az internetten rákeresve a címre több helyen is említik, mint egy vitára hívó művet.maga a szerző a következőt nyilatkozta :

"A ma idejét brazíliai és szentendrei otthona között megosztó Csernok számára azonban nem saját életének elmondása a fontos, hanem az, hogy annak kapcsán is, személyes tapasztalatokkal is megerősítve figyelmeztessen a magyar önismeret hibáira és arra, hogy ha nem sikerül véget vetni a gyűlölködésnek, nem alakul ki párbeszéd, "nagyon rossz lesz itt, ebben az országban élni." Mint az MTI-nek elmondta, mindig kereste annak magyarázatát, miért született annyi irreális helyzetfelmérés és döntés a magyar történelemben, és most, hogy több ideje adódik erre, úgy érezte, kötelessége megosztani ezzel kapcsolatos gondolatait honfitársaival. "

remélem sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket!

jó szórakozást a könyvhöz, és várom mások ajánlatát, vagy akár vitáját az itt ajánlott (remélhetőleg lesz ilyen )  könyvekről!

4.59 
/ 19 szavazat - [138 hozzászólás]


1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
oncogito 2009.05.21. 13:33
Nagyon jó ötlet gumimaci, be is tettem a cikked a kedvencek közé. :-)

Én most éppen a tiszteletpéldányként kapott könyvet olvasok, amit netes ismerősömtől kaptam, akivel megszámlálhatatlan késhegyik menő vitákat/beszélgetéseket váltottunk:
Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor.

Hogy miről szól?
Az „élet nagy kérdéseivel” foglalkozó könyvek többsége két csoport valamelyikébe sorolható: vannak az élet egyetlen helyes útjának magabiztos kinyilatkoztatói, és vannak a „semmi sem biztos, viszont minden mindegy” álláspont kiábrándult hirdetői.

BIRTALAN BALÁZS saját bevallása szerint menekül a magabiztos válaszok elől, ugyanakkor elszánt makacssággal kérdez. És persze válaszol is, ezt azonban mindig átszínezi a kétely, a bizonytalanság. Válaszai nem „vannak”, hanem „lettek”, s az, hogy miként lettek – vagyis személyes életének eseményei –, legalább olyan fontos, mint maguk a válaszok.

„Könyvemben, ez nem is kérdés, elsősorban mémekről szólok: ideákról és ideológiákról, hitekről és hiedelmekről, egyéni és közösségi viselkedésformákról, valamint ezek lehetséges alternatíváiról. Azonban, ahogy már utaltam rá, gondolkodásomban ezek a mémek nem a priori vannak jelen, hanem – számos más mém társaságában – valamilyen módon jutottak el hozzám. S hogy a bennem zajló küzdelemben – a meccs jelen állása szerint – miért épp ezek a mémek látszanak diadalmaskodni, annak ugyancsak története van. A történet egésze az én történetem; az egyes történetek: mémtörténetek” –

Egyébként napi szükségletként deMello írásait forgatom, valamint vereseket, hangulat szerint.

Egyelőre ennyit és várom a ti ajánlataitokat is.
kazohin 2009.05.21. 14:10
Nos én kezdem a legkisebbel, ha valakinek lánya van, aki 10 év körüli:

Halasi Mária: Az utolsó padban

Nagyon élvezi, bár nem teljesen érti, olyan beszélgetésekre lehet számítani utána, hogy mi az az úttörő, örs, stb. De mivel ezekre még mi magunk tudunk válaszolni, remek beszélgetésekbe torkollik az egész, arról nem is beszélve, hogy most reggelente iskolába jövet mozgalmi és úttörődaloktól zeng a kocsink. El ne mondjátok senkinek :)

A fiam 12 és fél évesen most olvassa az ERAGON sorozat harmadik megjelent könyvét a BRISINGR-t. Ha egy ekkora fiúgyerekkel kellene megszerettetni az olvasást, én ezt a könyvet választanám kapásból. Ő két éve olvasta az első kötetet (ami legalább 6 cm vastag) és egyszerűen nem tudta letenni. Minden este veszekedéssel záródott, mert 10 órakor még zseblámpával sutyákban bújta a takaró alatt.

Christopher Paolini írta alig több, mint 15 évesen. A könyv zseniális, pont olyan, amilyen egy ekkora gyereknek szóló könyvnek lennie kell. Végig tele izgalommal, utána lehet róla beszélgetni, eljátszani, stb. Van benne minden, amitől jó egy gyerekkönyv. Sárkány, lovag, törpe, tündér, varázslat, cselszövés, háború, lázadók, és hogy a jövőbe is vetítsen, egy kis szerelem :)

Én személy szerint most egy nagyon kellemes krimi ponyvába bonyolódtam. Harry Kemelman az írója és egy sorozat ami egy rabbiról szól, illetve, hogy milyen ügyeket bogoz ki. Nagyon kellemes, pihentető, igazi esti takaróba burkolózos könyvek.

Előtte Vonnegut, hamvaskék sárkányát olvastam újra és másodjára is nagyon tetszett. Mondjuk ő a kedvenc íróm, úgyhogy ő állandóan elő-előkerül.

Hoppá előtte viszont Günter Grass: Bádogdob -ját olvastam és azt is csak ajánlani tudom. Most hajtom a többi könyvét, annyira tetszett.
ralf 2009.05.21. 15:50
Én, amikor pénzem adódott rá, azért vettem egy PDA-t, mert a winchesteremen halomban állnak a könyvek (~7Gb), de nehézkes őket képernyőn olvasni. Szóval így állok az olvasással.
Az előttem elhangzottak alapján leginkább Kazohinnal pendülök egy húron, mert a Bádogdob is nagyon tetszett és Vonnegut is az egyik kedvencem. Sőt gyanítom, hogy a Kazohiniával sem állok egyedül.

Különösen szeretem a sci-fit, ha ebből a kategóriából kivesszük a jövőbe helyezett csihipuhit. Folyamatosan olvasom a Galaktikát. Ennek a műfajnak egy külön ága a "Galaxis útikalauz stopposoknak, ami egy öt kötetből álló trilógia (nem én vagyok hülye, hanem a szerző, ő határozta meg így)

Nem rég olvastam Christopher Moore: Biff evangéliuma című könyvét. Ebben Biff (aki tulajdonképpen Lévi), Jézus gyerekkori pajtása meséli el kettejük hiteles történetét rendkívül viccesen, de nem gúnyosan. Mivel a könyvtárban ki volt kölcsönözve, amikor hallottam róla, angolul olvastam. Aki megteheti, annak ugyanezt ajánlom, mert tele van szóviccekkel, amik magyarra nehezen fordíthatóak.
gumimaci 2009.05.21. 20:26
ralf létezik megint a galaktika ?
olyan régen jártam olyan helyen ahol újságot lehet venni!
nekem van még a 70 es évekből jó pár annak idején gyüjtöttem őket, sőt van még metagalaktikám.
sci -fi-t én is nagyn zseretem, bár az utóbi időben nem nagyon olvastam, mert anno az összes általam ismert és elérhető és ebben a műfajban jónak számító könyvet elolvastam.
Isac asimov, ray bradbury (lehet egyik másik nevet nem írom jól, ha így lenne elnézést) és még sok mást is.
plötty 2009.05.21. 23:30
Háy János: A gyerek...
gumimaci 2009.05.22. 11:24
ralf nem tudom olvastad e pl. asimovtól az alapítvány és birodalmat, nekme nagy kedvencem, de huxley től a szép új világ is nagyon jó, talán egyzser valahol itt valamelyik topikban szóba is került, a sztori lényege, hogy genetikailag megoldják, hogy az embrek szépek/okosak/kreatívak tsb legyenek, de rájönnek, hogy kell aki termel, takarít, szal dolgozik is, így kialakítják a b kasztot (lehet nem ez volt a nevük) akik a városokon kívül élnek, és az a dolguk, hogy a genetikailag tökéleteseket ellássák, míg egyszer csak 1 genetikailag tökéletes bele nem szeret a b kaszt egyik tagjába, és rá nem döbben, hogy hogy ők is szépek okosak stb!
nagyon jó könyv.
kazohin 2009.05.22. 11:55
Igen, ralf, nagyon úgy néz ki :)

Christopher Moore-nak van több könyve is, de szerintem a Biff a legjobb, mondjuk még a Mocskos meló is király, meg a Leghülyébb angyal is, de a legújabb könyve, a Vérszívó démonok nekem nem igazán tetszik.

Az utikalaúz nálam is előkelő helyen szerepel és nyilván a Kazohinia is. Hogy és hogynem :)

Ha szereted a Sci-fit akkor még Philip K. Dick írásait is olvasd el. (Ha nem olvastad volna) Egyik jó könyve a Csordulj könnyem, mondta a rendőr, nekem ez az egyik kedvencem tőle.
ralf 2009.05.22. 12:35
Mivel a könyvek sokba kerülnek, én a weben keresgélek. Jó forrás a http://fly.to/f451 , ahol sok sci-fi regény és novella található, valamint a http://solaria.hu/ , ahol amatőrök írásait lehet olvasni, akik néha nem is olyan amatőrök. Ha már itt tartunk, ajánlanék még egy oldalt, Láng Attila Dávidét, aki egy mozgásérült fiatalember és nagyon érdekes írásai vannak (nemcsak sci-fi): http://lattilad.org/

gumimaci! Micsoda kérdés! Megvettem az Asimov összesnek az eddig megjelent számait (azokat a nagyokat)m, amiben a teljes robot-birodalom-alapítvány össze van gyűjtve kronológiai sorrendben (tehát nem megjelenés szerint). Szerintem fantasztikus irodalomtudományi disszertációt lehetne írni a teljes történet történelmi elemzéséből.

Philip K. Dicktől olvastam néhány könyvet, sőt kettő angolul vettem meg egy könyvutalvány terhére. Nem olyan, mint a többi...
Amikor Moore után kutattam,m természetesen nemcsak a Biffet töltöttem le, már készülök a Leghülyébb angyalra.

Ami a Galaxist illeti, annak őrületébe beleházasodtam. A sógorom úgy idéz belőle a legkülönbözőbb élethelyzetben, ahogy egy hívő a Bibliából. Az egyik legnagyobb kincsem, hogy valakitől megkaptam a belőle készült BBC-minisorozat filmjeit. Az amcsik tényleg mindent megtettek, hogy a brit légkörét megóvják, de a BBC ... azok a brit ábrázatok...

A Kazohiniát meg most hallgatom hangoskönyvben jártomban-keltemben. (Azért korábban már olvastam kétszer, de mindig új rétegeit fedezem fel.)
Róka 2009.05.22. 13:16
Philip K. Dick-et én is szeretem, meg úgy általában a sci-fiket.

Egyik kedvenc regénysorozatom George R. R. Martin Trónok harca c. könyve és folytatásai. Egy kitalált világban játszódik, de hihetetlenül jól ki vannak dolgozva a jellemek, motivációk, karakterek. Olyan mint egy történelmi regény, az ember elhiszi, hogy ez így tényleg megtörténhetett volna. A világ a mi középkorunknak felel meg nagyjából, de tartalmaz néhány fantasy elemet. Pl. északon egy hatalmas fal mögött állítólag ott élnek a "Mások", de a többség úgy gondolja, hogy ezzel csak a gyerekeket ijeszgetik, és annak idején csak a barbárok ellen építették a falat. El is hanyagolják a védelmét, régen a nemes családok kisebb fiait küldték oda (hogy ne legyen gond az örökösödésnél, mert a falra küldött "varjúk" cölibátusban élnek - elvileg), manapság viszont szinte csak köztörvényes bűnözőket, a halálbüntetés helyett. És régebben éltek sárkányok, a királyi dinasztia velük foglalta el a kontinenst, de már kihaltak, a belterjes dinasztiából származó utolsó királyt pedig egy háború végén megölték, és egy másik család vette át a hatalmat. Évekkel ezek után kezdődik a történet.

De nem is ez a lényeg, hanem, hogy milyen jól ki vannak dolgozva a karakterek. A fejezetek elején mindig egy nevet olvashatunk, az ő szemszögéből olvashatjuk a fejezet történéseit. 6-8 ilyen nézőpontkarakter van, és ez nagyon izgalmassá teszi az egészet, kiderül, hogy semmi nem olyan fekete-fehér mint amilyennek először tűnik.

Sok regény papírmasé karakterekkel van tele, akik valószínűtlenül reagálnak egy-egy helyzetbe. Itt viszont mindenki teljesen 3-dimenziós. Teljesen , élethűen reagálnak, beleértve a mindenki által elkövetett hülyeségeket, félreértéseket, gyarlóságokat is.

Az HBO most kezd televíziósorozatot forgatni belőle, Észak-Írországban.
gumimaci 2009.05.22. 13:55
nekem az utóbbi időben Coelho volt nagy élmény,
a zahír, a mágus és a többi, nagyon érdekes filozófiát közvetít, de ott van még boris vian is , no meg norman mailler, akik igen meghatározóak voltak számomra fiatal koromban, vagy h.g. wels-t sem.
nekem mindig az a bajom, hogy annyi könyvet annyi írót nem olvastam, vagy még csak nem is ismerek, lehet talán ezért is jó ez a topik, hátha tudunk egymásnak új írókat, könyveket ajánlani!
boris vian pl. annyira megragadott, hogy igyekeztem tőle mindent elolvasni, a tajtékos napok, pekingi ősz és az öljünk meg minden rohadékot-ig bezárólag, egyszerűen imádni való a styílusa, ahogy bizonyos emberi problémákat boncolgat pl. a az öljünk meg minden rohadékot, egy "csúnya lányról" szól, aki el megy hogy átváltoztassák széppé, aztán közben rájön, hogy nincs olyan hogy csúnya, mert valahol valakinek az a szép, ami a másiknak csúnya stb!

néha elgondolkozom azon, hogy sok sok ember orrán száján bambulja a tv-t miközben helyette csodálatosabnál csodalátosabb könyveket olvashatna, persze néha tv-ni is jó, de én már egyre inkább szelektálok mit is nézek meg, mert mennyivel jobb belemerülni egy teljesen ismeretlen világba, és a saját fantáziádra hagyatkozva elképzelni az embereket és a környezetet, eljutni olyan helyekre, ahova lehet soha az életben nem jut el az ember, megélni/megsimerni még ha csak a könyvön keresztűl is bizonyos élethelyzeteket, sorsokat, szituációkat!
nem tudom olvasta e valaki a Raj című könyvet, döbbenetes volt, végig gondolni, hogy a természet egy lényként reagálja le mind azt amit az emberiség tesz vele, annyira lenyűgöző és magával ragadó volt a könyv, hogy amikor megkaptam karácsonyra gyakorlatilag, csak evéskor tettem le és szinte egy szustzra alvásnélkül olvastam ki :) 3 nap alatt
pedig nem eg yvékony darab az bitos!
szal igen jó ez a topik, ajálnjunk sok sok könyvet!
végre egy igazán értelmes dolog :)) sok sok szájkaratézés helyett :)))
oncogito 2009.05.22. 17:58
Huhh, de megszaladt itt minden! :-)

A scifit én is nagyon szeretem, Isaac Asimov nekem is nagy kedvencem.
Azonban be kell valljam, hogy a Star Treck sorozat kissé eltávolított a scifi könyvektől, mert az Enterprise (nem a Kirk-sorozat, mert abból perceket sem tudok nézni), a Voyager és a Deep Space9 igen nagyon elnyerte tetszésem.
Ugyanakkor az Űrodüsszeia könyben jobban tetszett, mint a belőle készült filmek.

Egy időben Popper Péter könyveit faltam, aztán jött Richard Bach.

Egyébként a mai írók és költők között nehezen keresgélek, mert nagyon sok a fércmű és sajnálom rá az időt.
De az ajánlásokat nagyon szívesen veszem.
ralf 2009.05.22. 18:04
Én nem vagyok egy versmán, azokat szeretem, akik ötletes formában írnak és nem lila ködben. (Bár itt Újpesten az is érthető lenne.) Szóval ha komoly költészet, akkor Weöres Sándor, ha könnyedebb, akkor Varró Dániel.
oncogito 2009.05.22. 18:12
Ami a verseket illeti, nekem szégyen szemre nincs kedvenc költőm, csak kedvenc verseim.
Reményik Sándor, Ábrányi Emil, József Attila, Radnóti, Schiller, a klasszikusokat sorolhatnám.
A maiak közül Baranyi Ferencnek vannak jólsikerültjei.
Kapásból ennyi.
gumimaci 2009.05.22. 20:20
hát szégyen gyalázat,de be kell vallanom én bizony a költészettel picit hadilábon állok, na jó ismerek verseket olvastamis párat, de igazából sose vonzott annyira ez a műfaj, azt is be kell vallanom, hogy vannak könyvek, amiket most olvasok el, mert fiatal koromban el sem jutottam már odáig, hogy pl. a robinson crusot vagy a Montecristot elolvassam, lévén rejtő után azonnal remarque szinte összes könyvét, utána pedig merle összes általam fellelhető művét olvastam el, érdekes, hogy így visszagondolva, mindig rákattanta egy bizonyos íróra, és amit el lehetet tőle érni azt el is olvastam, ez csak nálam volt van így vagy másoknál is így van ?

a legérdekesebb élményem, hogy a legyek urát goldingtól oroszúl olvastam el előszőr, lévén akkor épp moszkvába éltem és tanultam, de akkor annyira megkapott, hogy addig kajtatam , míg megszereztem magyarúl is, viszont az anyegint már valamiért nem akatam elolvasni magyarúl is, ki tudja miért, de göethe az bejött főleg németűl meg thomas mann is, azt gondolom nagy zserencse, hogy bizonyos írókat a saját nyelvükön tudok olvasni, de ez is érdekes, hogy én merlétől a madrapurt németűl olvastam, és csak utána magyarúl, de valahogy a német fordítás nekem jobban tetszett, annak elenére, hogy a magyar nyelv kifejező képességében a németet szerintem orhosszakkal megveri, fura dolog :)

az is érdekes, hogy igazából mostanra rájöttem nincs kedvenc íróm, inkáb kedvenc könyveim vannak, vagy nagyon jó könyvek, mint ken folettől a katedrális és az idők végezetéig, ami a középkorban játszódik egy ács családról szól, akik végűl felépítik anglia egyik legjelentősebb katedrálisát, majd az idők végezetéig című részben pedig a leszármazottaikról szól,
vagy noah gordontól orvos triológiája - a sámán, az orovs doktor, a doktornő, ami valahol a sötét középkorban kezdődik és szintén egy családról szól, ahol a család minden generációjának egyik tagja, ha hozzáér valakihez és az közel áll a halálhoz azt az illető megérzi a könyv nagyon izgalmas és érdekfeszítő, leírja hogyan lesz az egyszerű szegény gyerekből előszőr felcser segéd, és hogy jut el az arab világ legjobb orovosi egyetemére, annak ellenére, hogy azt a sah rendelete szerint csak mohamedánok és zsidók látogathatják, de európaiak nem, és így megy végig a történet egészen a mi időnkig és kiséri végig, hogy válik a család egyik tagjából mindig olvas és hogyan használják azt a tudást vagy adottságot, melyel megérzik ha valaki a halálán van!
oncogito 2009.05.22. 20:59
Szerintem az, hogy sokan nem szeretik a verseket, az az iskolák bűne.
Sokszor van számomra, hogy egy érzés, egy gondolat, amit nem tudok megfogalmazni - egy versben ott van tökéletesen leírva.
Hihetetlen élményt tud adni.
Ha megengeditek, be is másolom az egyik kedvencemet:

Garai Gábor: Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan -
ahhoz is csak jókedvet adj , Uram.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9


 A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!     Regisztráció