Ilyenek vagyunk mi magyarok!?

Milyen a magyar? Ezzel a címmel jelent meg több, szerző által jegyzett könyv, 50 hungarikum alcímmel, az L Harmattan kiadó gondozásában. Az alábbiakban a magam szája íze szerint – esetenként nem szóról szóra - idézek a műből, ezzel jelezve saját egyetértésemet.

A magyar embernek sok problémája van. Szeret panaszkodni. Meggyőződése, hogy őt, mint magyar embert éri a legtöbb méltánytalanság és sérelem, ő szenved a legtöbbet a világon.

Egy korabeli újságcikk így jellemzi a magyar embert: a háziasszonyok szerint fáradt, szótlan és az otthoni munkában nem vesz rész, az orvosok szerint elhízott, cukorbajos és folyamatosan panaszkodik, a külföldiek szerint bajuszos és nem beszél nyelveket, a püspöki kar szerint már-már kapitalista módon élvhajhász, az újságírók és a dokumentumfilmesek szerint pedig mérhetetlenül lusta…

Más! Egy cikk alapján, lusta olvasni is. Legalábbis így vélekednek a magyar csatornák, melyek ódzkodnak attól, hogy feliratozzanak, mert ezzel elveszítenék a nézők nagy százalékát. Egy felmérés szerint a magyarok többsége a moziban is az alapján választ filmet, melyik van szinkronizálva és melyik nincs.

A jó magyar ember lusta tanulni, fejlődni, és a kritikát személyes támadásnak veszi, és csak azt akarja hallani, hogy ő mekkora király a közepes teljesítményével.

Ismét más! Az Európai Bizottság legújabb felméréséből az derül ki, hogy Magyarország az Európai Unió vezető államának számít az illegális munkavállalás tekintetében A 25 uniós tagországra vonatkozó elemzésből kiderül, hogy hazánkat mindössze Görögország előzi meg az említett ranglistán. A felmérés számadatai alapján a tiltott munkavégzés leginkább az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a szálloda- és vendéglátóiparban harapózott el, ahol a 25 és 45 év közötti férfiak körében legnagyobb a feketemunkások aránya.

Egy másik vizsgálódás alapján a nyelvtudás felmérésénél Szlovénia a nyertes, ahol az emberek 72%-a beszél legalább két idegennyelvet. A második Szlovákia és Finnország holtversenyben, a harmadik helyezet pedig Litvánia lett. Magyarország a lista végén van, hazánk lakosainak háromnegyede ugyanis semmilyen nyelvet nem beszél. Fontos megemlítenünk, hogy a tagállamok kétharmadánál az angol a vezető nyelv, de az orosz is figyelemre méltó. Az oktatás minőségének felmérésében Csehország, Finnország, Luxemburg és Hollandia szerepelnek az élen.

            Más! Vegyük szemügyre az OECD által számba vett országokat a 2010-es foglalkoztatási arányuk (az aktív korú népesség százaléka) alapján.

Első helyen Izland áll 78,9%, majd 0,3%-kal lemaradva Svájc következik (78,6). A 31 országot számba vevők közül 70% fölött vannak, ebben a sorrendben: Dánia, Norvégia, Új-Zéland, Svédország, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Hollandia, Németország, Japán (70,13) Ausztria, az Egyesült Államok 66,7%. Hazánkat (55,4) épp megelőzi Szlovákia, Olaszország, s csak Lengyelország és Törökország követi.

( Vö.: http://www.oecd.org/dataoecd/15/24/38335554.pdf, valamint http://www.oecd.org/document/22/0,3746,en_2649_33927_43221014_1_1_1_1,00.html#erate )

Néhány szó a magyar foglalkoztatottságról. Egy OECD tanulmány szerint a magas magyar adóterhelés csökkenti a munkaerő iránti keresletet, adóelkerülésre és be nem jelentett foglalkoztatásra ösztönzi a gazdasági szereplőket.

A tanulmány akut problémák közé sorolta a rokkantnyugdíjasok magas arányát a 45 és 60 év közöttiek korosztályában. A különösen érintett 55 és 59 év közti korosztályban például a rokkantnyugdíjasok aránya 2006-ban csaknem elérte a korosztályba tartozók egynegyedét és maghaladta a nem foglalkoztatottak felét. Ez azt is jelenti, hogy egy széles társadalmi szegmensben a munkanélküli segély és a rendszeres szociális segélyek szerepe másodlagossá vált a rokkantnyugdíjakhoz képest. Simor András 2008 tavaszától többször is nyilvánosan kifejtette, hogy a foglalkoztatottság javításához elengedhetetlen a munkára rakódó terhek csökkentése.