Mindennapok
Állatvilág Háziállatok és vad társaik

Alekoszlott gátlásaink

Vértes László

Hétvégi bevásárlásunk alatt bulvárlapok főcímeire tévedt a szemem. Ilyeneneket írtak: Alekosz nem szexel - pedig unokát szeretnének a szülők; Alekosz szexelt - Andrea megtörte a jeget; Exével utazik el Alekosz. Ellentmondásos érzéseim kifejezésére megfelelő hasonlatot kerestem mélázva. Alekosz csődörnél hágásra jelentkeznek a kancák. Végre bepárzott a hím csimpánz. Szukára talált a kan. Ezek az állathasonlatok nagyjából tükrözik a véleményemet a sztori szereplőiről -- és nyomon követőiről.

Az emberben mindig volt intim kíváncsiság, pletykahajlam, némi leselkedhetnék. Legtöbbünkben szeméremérzet is volt, ezért ilyetén hajlamunkra nem voltunk büszkék. Úgy tűnik, levetkőztük a gátlásainkat. A Való Villa ma Magyarország legnézettebb helye. Szerintem nem baj, ha őszinték vagyunk, ha felhagyunk a képmutatással, melyet az elavult iskolarendszer vert belénk. Azt sulykolta az avíttas porosz rendszer, hogy légy okos és büszke, vagy ha ez nem megy, légy buta és szerény, de -- légyszi, légyszi, légyszi -- ne légy buta ÉS büszke, mert az gáz. Dehogy! Vagyis csak akkor, ha embernek erőlködünk látszani. Az állat ott és úgy végzi életfunkcióit, ahogy jólesik neki. Az állat nem tanul, és nincs benne szégyenérzet. Hogy is írja József Attila? Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Nyugodtan satírozd ki az utóbbit, aztán kapcsold be be a villába látó készüléket.

4.00 
/ 3 szavazat - [5 hozzászólás]


ralf 2011.06.01. 18:55
Azért abban az avittas rendszerben volt még valami, ami megmaradt: hogy voltak azok, akik tudták, mi a jó és mi a rossz, és a maguk erkölcsi magasságából ítélték el azokat, akik nem osztották az ő értékrendjüket, ízlésüket, stb. Ők azok, akik a demokráciában, és általában a modern társadalomban értékválságot tapasztalnak, mert számukra túl sokféle érték él meg egymás mellett, és senki nem mondja meg, mit kell jónak, illetve rossznak tartani.

Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy engem érdekel Alekosz nemi élete, tehát nem nézem. Nem igen találok közös témát azokkal, akiket ez a téma köt le, úgyhogy nem kommunikálok velük (igaz, nem is igen futunk össze).
A magukat nép-nemzetinek nevező bolondok, akik telerakják magukat nemzeti jelképekkel, miközben komoly kihívásokkal küszködnek, ha helyesírásra vagy valódi magyar kultúrára kerül a sor, mindemellett a velük nem azonosan gondolkodó nemzettársaikat gond nélkül kirekesztik, mennyivel intelligensebbek?

Vagy például ki dönti el, hogy az a hülye, aki hisz valamiféle felsőbbrendű lényben, vagy az, aki ilyesfajta hit nélkül él?

Be kell látnunk, az okosságnak és a butaságnak is sok megjelenési formája van, és mindegyiknek megvan a létjogosultsága.
Vértes László 2011.06.01. 22:27
ralf: A nép-nemzetiek sokszor eltúlozzák a megnyilvánulásaikat, ezzel egyetértek. Ugyanakkor nekik évtizedes frusztrációik vannak, hosszan el voltak nyomva.

Ha Alekoszt is elnyomták, szívesen mutatok megértést iránta.

Lehet, hogy téves nézet a közkultúra iránti igényesség. Lehet, hogy az utcán is szabad székelni, lehet, hogy le lehet tarolni az esőerdőket, ki lehet irtani az állatfajtákat, tönkre lehet tenni a földet. Lehet, de szerintem nem helyes, és ellene fellépni csakis a közösség, az egyetemes kultúra nevében lehet.
ralf 2011.06.01. 22:49
Azért az ut5cán való székelés és az esőerdők kiirtása talán még Alekosznál is komolyabb ügy. A közkultúra iránt én is igényes vagyok, de ilyesmit nem a kereskedelmi médiáktól várok. A közszolgálatitól annál inkább, de hiába, és ezt én sokkal súlyosabbnak tartom.
Vértes László 2011.06.01. 23:42
A kereskedelmi média addig kereskedhet, ameddig azt nem mondjuk, hogy eddig és ne tovább. Az élőben adott majmok bolygója túlmegy ezen a határon. A közszolgálati média egyáltalán nem rossz, hallgasd a Kossuth rádiót, remek a műsora. Tele van gondolatébresztő vitaműsorokkal, én lelkes hallgatója vagyok.
ralf 2011.06.02. 08:46
A kereskedelmi média adott törvényi előírásoknak megfelelően bérbe vett egy frekvenciát, ahol az illető törvények betartása mellett azt tesz, amit akar. A törvényeket meg lehet változtatni, de csak úgy érdemes, hogy a kereskedelmi média ki akarja bérelni a frekvenciát, mégpedig jó áron, hiszen különben az országnak ebből nincs bevétele.
Menet közben változtatni a szabályokon meg aggályos, mert a szerződés mindkét félre érvényes. Ők a körülmények ismeretében szabták meg, mennyit hajlandók fizetni (illetve hajlandók-e a megadott árat kifizetni), ezeken a körülményeken nem változtathatunk új pályázat kiírásáig.
(Megjegyzem, annó a kiszorított TV3 elég biztatóan indult, bár hogy mára mi lett volna belőle, nem tudni.)

Igazad van, nem voltam szabatos. Rádiót ritkán hallgatok, begyepesedett módon közszolgálati média címszó alatt csak a TV-re gondoltam. Ezek közül csak a Duna TV-nél lehet igényességre törekvéssel találkozni, a királyi TV-k a ker. TV-kkel versenyeznek.


 A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!     Regisztráció